Szabadon?

Amennyire egyszerűnek tűnik, lehet, hogy épp annyira bonyolult a helyzet. Valamilyen derűvel vegyes fásultság volt mindkettőnkön. Mintha kívülről szemlélnénk saját életünket.

A vikomtot két napja lódították be az ajtón, azóta sokmindent meg tudtunk beszélni. A napirendet alaposan kiismertem korábban, így semmilyen nehézséget nem jelentetett a mosdóedényt behozó szerencsétlen elnémítása. Bundoise még arra is ügyelt, hogy ne szorítsa ki a lelket a nyomorultból, ki tudja, talán rongyos ruhája ellenére éppen ő volt, aki olyan szívbemarkolóan tudott zongorázni. Az épületet teljesen nem vizsgáltuk át, megelégedtünk a zsákjaimmal, és a vikomt táskájával. Hans iratai persze már nem voltak az oldaltarisznyában, és az MG-34-ből is eltűnt egy-két alkatrész, de azt láttam, hogy még működtethető. A vikomt is el volt látva a szükséges holmijaival, és tőle tudtam meg, milyen fontos szerepe van egy mikrofilmnek, és Hans terveinek ebben az egész históriában. Áldottam a szerencsémet, látva, hogy a vikomt milyen egyszerűséggel intézi el a maradék két őrt. Mikor már mind a négyen megkötözve feküdtek korábbni zárkánkban, óvatosan kiosontunk a fák közé.

Bundoise szerint Bonyenko tökéletesen tisztában van vele, hogy megszökünk, ezért érdemes volna nem a legkézenfekvőbb cselekvéseket választanunk. Nem tudom még mire is gondolt, a záró ünnepség előtt viszont jó volna kideríteni egy s mást Bonyenko árulásáról. Elindultunk, hogy a nálunk hagyott pénzből végre ihassunk egy jót, és felkeressük Towandáékat.