Csak papír

Nem szerettem más dolgai között turkálni, de mégis győzött a kíváncsiság. Megálltam, és alaposan átnéztem a bőrtáskát.

Fényképek, levelek, jegyzetfüzet. Toll és ceruzacsonk, gemkapcsok, egy fél radír. Elszáradt virágcsokor, egy üres üvegcse, képeslap.







És ahogy sejtettem, találtam pár ív vékony papírt, rajta precízen húzott színes vonalak. Egykedvűen csuktam be a táskát, és nagyot sóhajtottam. Most mi legyen?

A burmai tartomány veszélyes, krokodiloktól hemzsegő mocsarai jutottak eszembe, amikről egy helybeli mesélt szörnyű történeteket. Menni kellett.