Már lassan egy hete vagyok itt, de még mindig lenyűgöz a város mérete. Amikor ideértem, egy külvárosi szállást találtam, onnan indultam minden reggel be a városba körülnézni. Előszőr a konzulátoson érdeklődtem, aztán néhány nagyobb ötcsillagos hotelban, de a Grand Prix-nek hírét se hallották. Nem tudtam eldöteni, hogy induljak tovább, várjak, vagy egyszerűen hagyjam abba.Aztán végül úgy döntöttem, hogy ha egyedül is, de még folytatom az utat, hátha kiderül még valami út közben. Este még próbáltam valami szerelőt keresni, mert újabban kissé furcsa zörgéssel indul a gép. Sok útba igazolás után, egy távoli városrészben találtam meg a deszka palánkkal körbevett udvart. Az udvar tele volt különféle ronccsokkal és felújított számomra ismeretlen típusokkal. Rögtön láttam, hogy igazi fanatikusokat találtam.
A tulajdonos viszonylag jól tudott angolul, és amikor megtudta, hogy én magam nem vagyok angol, rögtön segítőkész is lett. Hamar kiderült, hogy van néhány újságkivágása, ami a Grand Prix-ről szól. Mindent gyűjtött, ami autókról szólt. Az egyik egy nem is túl régi cikk arról szólt, hogy a mezőny az útvonaltervet 5 nappal eltolja. Így derült ki, hogy mindenki mögöttem van.
Szóval 4 napja csak a várost járom, esténként beülök néha a szakihoz, akivel elég jól összeismerkedtünk. Kérte, hogy ha befut Mr. Bonyenkóval is ismertessem össze. Szívesen mondtam, bízom benne, hogy hamarosan megérkezik a többiekkel együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése