- Nekem vissza kell mennem, nem hagyhatom ott Andrét ezeknek a...
- Ne légy őrült! Különben is, Laurentier már nagyfiú, tud magára vigyázni.
- De nekem ott a helyem mellette, ha kell a halálban is. Értsétek meg, vissza kell mennem! Soha nem bocsátanám meg magamnak, ha miattam kellene meghalnia...
A kilincsért nyúlt, de Carmen megragadta a karját. Végül sikerült valahogyan, a cigánylánnyal hosszasan hadakozva kinyitnia a kocsiajtót. Oli lassított, és végül megállt. Meghatotta ez a ragaszkodás, amivel ez a kis triszeti lány küzdött a szerelméért. Angolként korántsem volt hozzászokva a heves érzelmekhez. Mindig is furcsán hatottak rá a szenvedélyes megnyílvánulások.
- Carmen, engedje!
Több se kellett a lelkében teljesen feldúlt Towandának, kirrúgta az ajtót, és rohant visszafelé, ahogy csak bírt. Csak egy dolog járt az eszében, hogy vajon élve viszontláthatja e kedvesét...
- Meg vagy te huzatva? Laurentier talán már nem is él, és te visszaengedted oda!
- Nyugodjon meg, Carmen. Életben hagyják őket, nekik az információ kell. Azt előbb-utóbb úgyis megszerzik - közben gázt adott, és teljes sebeséggel hajtottak a hotel felé - Így ugyan egy kicsit kevesebb időnk lesz, de távozásunkkor láttam, hogy Lady Bonyenko figyel a függöny mögül. Szerintem Ő is benne van a dologban. Ebben az esetben pedig még a hasznukra válhat, hogy Towanda ott van... Hiszen látta, hogy nézett rá korábban? Maguknál kontinentális embereknél sok mindent meghatároz és eldönt a szerelem és a testi szenvedély. Meglátja, hamarabb pontot tehetünk az ügy végére, mint gondolná. Most minél előbb meg kell keresnünk a Vikomtot, valami azt súgja, már készen áll a terve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése