Megkaptam levelét, melyben ismeretségünk fokáról érdeklődik, ám egyelőre nem szolgálhatok többel, mint hogy személyem nem ismeretlen Ön előtt – elég, ha Isztambulra gondol. Bár kalandos életem történetének részleteit még nem kívánom felfedni a nagy nyilvánosság előtt, annyit azért elárulhatok, szülőhazám a távoli Texas, ám gondolkodó korom javarészét Chicagoban töltöttem, ahol a gengszterek világában megtanultam egyet s mást a jó és rossz modorról. Érzékeltetésül talán elég hozzá annyi, hogy szemtanúja voltam néhány évvel ezelőtt annak, milyen eleganciával bántak a rendőrök Al Caponéval…
Férjem, Lord G., Aberdeenből érkezett az Államokba ezelőtt három évtizeddel, hogy két keze munkájával járuljon hozzá nagyszerű országunk iparának műremekeihez. Nos, két erős keze mindössze három rövid hónapig dolgozott, utána rögtön az okos feje vette át az irányítást, és mára egyebek mellett a Ford Motor Company részvényese lett. Amikor nyolc hónappal ezelőtt a Red Lion bárban megismertem, épp a Coca Cola Company igazgatótanácsi székfoglalóját ünnepelte befolyásos barátaival. Mit mondjak, szerelem volt ez első látásra: miközben pezsgőt rendelt asztalunkhoz, én hozzáhajolva törölgettem kopasz fejéről a gyöngyöző verítéket, és selyem-nyakkendőjét meglazítva segítettem ziháló légzését. Öt héttel később tartottuk meg esküvőnket egy szerény chicagói kápolnában, majd beköltöztem a Prairie Avenue-n álló rezidenciájába. A házasságba megannyi ingó és ingatlan vagyonomon felül hű komornyikomat, Rogert is magammal vittem, aki hosszú évek óta megbízhatóan szolgál mellettem. Így adódhatott, hogy erre a megmérettetésre is őt választottam útitársnak.
Nos, egyelőre legyen elég ennyi. Örömmel tájékoztatom, hogy hajónk a délután folyamán dokkolt Southamptonnál, és automobilommal hamarosan elérjük Dovert, hogy a kontinensen folytathassuk utunkat a mezőny nyomában.
A találkozásig fogadja baráti üdvözletemet, és kérem, tolmácsolja ezt a mezőny többi tagjának is.
Lady G
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése