Lady G. érkezése

Kedves Mr. Vicomte,

Mély felháborodással olvastam reggeli postámban a híradást az autóverseny startjáról, és csalódással vettem tudomásul, hogy az úgynevezett fejlett európai posta, amelynek hatékonysága talán a mi indiánjaink füstjel-rendszerét is alulmúlja, ismét csődöt mondott. Nevezési szándékomról szóló levelemet Roger, a komornyikom hosszú idővel ezelőtt postára adta, ám úgy tűnik, Önöknél, a tenger másik oldalán igen lassan járnak a postakocsik. Férjem, a szintén Európából származó Lord G. reakcióidejéhez tudnám hasonlítani az Önök postai szolgáltatásának gyorsaságát, és még azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy hozzá hasonlóan délutánonként teázással múlatják levélkézbesítőik a drága időt.

Nos remélem, jelen levelem még időben éri Önöket, és elfogadják ily módon elkésett nevezésemet a rajtra. Jelenleg White Star Line Southamptonba tartó óceánjáróján várom, hogy egy-két órán belül kikössünk az Önök kontinensén, és végre átülhessek 1934-es V8-as Ford Roadsterembe, amellyel nyilvánvalóan egy-két napon belül utolérem az Önök mezőnyét, és nevetséges automobiljaikat.

Utamon Roger kísér majd, férjem ugyanis üzleti elfoglaltságai miatt nem tud részt venni egy tengerentúli utazáson. Célom természetesen a verseny megnyerése, és annak bebizonyítása, ami nálunk, az Egyesült Államok nőszövetségeiben már egyértelmű, és napról napra szélesebb rétegek vallják, hogy a női nem semmilyen szempontból nem tekinthető gyengébbnek a férfinál.

Üdvözlettel,

Lady G.